A vaiṣṇava (Viṣṇu vagy Kṛṣṇa-hívő) lelki kultúrához hozzátartozik a mūrti-imádat gyakorlata is, melynek során Istent a templomi oltáron elhelyezett és beavatott formában imádjuk.* A budapesti templom oltárán Istennek a mi tradíciónk szerinti két legkegyesebb formája látható, akiknek a neve röviden Gaura-Nitāi (hivatalosan Śrī Śrī Dayal Nitāi Vijaya Gaurāṅga). A kis mūrtikat 1993-ban, a nagyokat pedig 1994-ben avattuk be, és ezt az évfordulót minden évben mint Gaura-Nitāi születésnapját ünnepeljük.
* Az oltáron elhelyezett istenszobrok (mūrtik) hétköznapi szem számára anyagi dolognak tűnnek, mi Kṛṣṇa-hívők viszont úgy tekintünk rájuk, hogy ők Isten anyagi megnyilvánulásai. Már maguknak a mūrtik elkészítésének is szigorú szabályai vannak, nem mindegy, hogy ki és miből készíti őket. Ezután egy tisztaszívű és magasrangú brāhmaṇa (pap) ünnepélyes ceremónia keretei között megkéri Istent, a Legfelsőbb Lelket, hogy fogadja el ezt az anyagi (általában márványból, fémből, fából) készült formát, hogy ezen keresztül tudjunk kapcsolódni hozzá.
Hasonlóan a Nityānanda trayodaśī fesztiválhoz, ez alkalommal az oltár jobb oldalán táncoló Caitanya Mahāprabhu megjelenésére emlékezünk, akit az arany avatárnak is szoktak nevezni gyönyörűszép, olvadt aranyhoz hasonlatos bőrszíne miatt. Őt személyesen Isten inkarnációjaként emlegetik a szentírások, erre utal az avatár szó is, ami szó szerinti fordításban annyit jelent: „aki alászáll”. Isten ugyanis nem közönséges emberként születik meg, hanem a lelki világból száll alá az anyagi világba, hogy csodálatos kedvteléseinek bemutatásával vonzalmat ébresszen a földön élő feltételekhez kötött élőlények szívében. Caitanya Mahāprabhu és Nityānanda Prabhu életét és kalandjait a Caitanya-caritāmṛta elnevezésű szentírásunk mutatja be.
A Ratha-yātrā, vagyis a Szekérfesztivál India egyik legősibb és legnagyszabásúbb ünnepe, melyre évente mintegy 1,7 millió ember gyűlik össze. Az eseményt több mint 50 éve nyugaton is számos nagyvárosban megrendezik – a fesztivál Magyarországon is szorosan beépült a Kṛṣṇa-hívők és immár a főváros tradíciójába is. Az eseményről bővebben a következő oldalon olvashatsz: https://szekerfesztival.krisna.hu/
Ahogy az a havi könyvosztó napok menüpont alatt olvasható, számunkra kiemelten fontos lelki tanítómesterünk, Śrīla Prabhupāda lelki tudománnyal és önmegvalósítással foglalkozó könyveinek osztása. Templomi szerzeteseink közül a legtöbben ezt a szolgálatot teljes időben végzik a főváros utcáin, illetve időszakosan a kisebb-nagyobb magyar településeken is. A téli időszakban karácsony közeledtével pedig a nagyvilág összes krisnás közössége megmozdul, hogy az úgynevezett könyvosztó maratonon minél több lelki gyakorló minél több könyvvel árassza el a lelki tudás iránt érdeklődő fiatalokat és idősebbeket egyaránt. A templomi szerzetesek ez idő alatt pihenőnap nélkül, napi 10-12 órában ezt a tevékenységet végzik minden élőlény lelki felemelkedése érdekében. Az év utolsó napján, december 31-én tartott Sankīrtana fesztivál nemcsak a maratonnak, hanem az egész éves könyvosztó időszaknak is egy szép lezárása, amikor megünnepeljük, hogy hány lélek részesült a védikus tudás áldásában a kiosztott könyvek által.
A pāda–yātrā tradíció eredetileg Indiából származik, az ott élők elsősorban vallási célzattal vettek részt gyalogosan vagy ökrös szekérrel tett zarándoklatokon. Nem egyszer prominens politikusok vagy tanítók is vállaltak gyalogos utazást azzal a céllal, hogy szorosabb kapcsolatba tudjanak kerülni a társadalom különböző csoportjaival, személyesen tudják őket oktatni az életüket érintő témákról, vagy ösztönözni őket az együttműködésre.
A magyar pāda–yātrā zarándokcsapatunk elsősorban a Govinda-Klub csapat tagjaiból, Kṛṣṇa-hívő lelkészekből, fiatal szerzetes tanulókból és önkéntesekből áll össze. Mozgalmunkkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy ebben a bizonytalansággal és veszélyekkel teli időszakban minden eddiginél nagyobb szükség van a lelki tudatosság fejlesztésére, az egyének és közösségek összefogására, egy élhetőbb, biztonságosabb, emberibb világ megteremtésére. Ehhez változtatni kell a modern fogyasztói társadalom által belénk nevelt, jól megszokott, az élvezetek mohó hajszolására épülő, önző, személytelen életmódunkon.
A zarándoklat mottója ezért: Úton a változásért.
Zarándoklatunkkal pozitív alternatívát kínálva szeretnénk a gyakorlatban is bemutatni, hogy az egyszerű élet és emelkedett gondolkodás, az erőszakmentes, (környezet)tudatos életmód, és egy ősi meditáció, a Hare Kṛṣṇa Mahā Mantra éneklésének gyakorlása, egy fenntartható, békés és boldog élet alternatíváját jelenti mindenki számára.
A pāda-yatráról bővebben a következő oldalon olvashatsz: https://budapest.krisna.hu/padayatra/
ISKCON alapítő ācāryája Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda
Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré