A Krisna-tudatú hívők közössége számára a legfontosabb cél az, hogy az ősi védikus bölcsességet és a Krisna-tudat tanításait ne csupán könyvekben és tanulmányokban őrizzük meg, hanem élő valóságként jelenítsük meg a mindennapi életben. Hiszünk abban, hogy a lelki és erkölcsi értékek – mint a tisztaság, az együttérzés, a békesség, a szeretetteljes kapcsolatok és a felelősségteljes életmód – képesek nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is átalakítani az életet. Éppen ezért küldetésünk, hogy ezeket az értékeket minél szélesebb körben terjesszük, és példát mutassunk arra, hogyan lehet őket a mindennapokban gyakorolni.
Ennek gyakorlati megnyilvánulásai az alábbi tevékenységeink:
A Kṛṣṇa-tudat gyakorlása során a legfontosabb elv, amelyet szem előtt tartanak a hívők, az erőszakmentesség elve. Az ahiṁsā elv alkalmazása nem csak a hívők étkezésére vonatkozik, hanem átfogó életvitelt is feltételez. Az anyagi világban az ember léte számtalan külső hatástól, forrástól függ. Szinte minden másodpercben élőlények millióit pusztítjuk el (pl. belélegzéssel), akarva- akaratlanul is károsítjuk környezetünket létezésünkkel, mert feléljük a természet erőforrásait. Az anyagi világban lehetetlen úgy élni, hogy soha egyetlen élőlénynek sem vagyunk kárára, de a bölcs törekszik arra, hogy a lehető legkevesebb szenvedést és fájdalmat okozza környezetében az élőlényeknek – éppen úgy, ahogy ő maga sem szívesen fogad el szenvedést másoktól. Ennek fényében a hívők igyekeznek a legkisebb ártás elve szerint élni. Ez a legmarkánsabban a vegetáriánus étkezésben nyilvánul meg. A Kṛṣṇa-hívők szigorúan kerülik a hús, hal és tojás fogyasztását, amely az állatok vagy utódaik kegyetlen elpusztításával jár. Külön ki kell emelnünk, hogy korunkban sajnos gyakran botrányos körülmények között tartják az állatokat már életükben is. A hústermékek megvásárlásával és a húsipar támogatásával az ember nyíltan hozzájárul az állatok kegyetlen körülmények között tartásához és megöléséhez, amely amellett, hogy kínokkal teli az állatok számára, az emberre közvetve negatív visszahatást, negatív karmát ad.
Az emberek többségükben először a templomokon kívül találkoznak a Kṛṣṇa-hit szerzeteseivel és világi híveivel. Ennek leggyakoribb példája, amikor valaki a köztereken prédikáló könyvárusokkal kerül kapcsolatba. A könyveket bemutató és árusító hívek a könyvek ellenértékeként adományokat gyűjtenek. A könyvekért kapott adományok az egyházi tevékenységek fenntartását és a jótékonysági munkát támogatják. A Kṛṣṇa-tudatú szervezetnek mind szellemi, mind anyagi szempontból egyik fő tartópillére Śrīla Prabhupāda könyveinek terjesztése. A kisebb terjedelmű könyvek, például A tökéletesség útja, A tanítások nektárja, Az önmegvalósítás tudománya, vagy a Srī Caitanya tanítása összefoglaló, tájékoztató művek a Kṛṣṇa-hit alapfilozófiájáról, illetve történetiségéről – kezdetben, amikor valaki ismerkedik filozófiánkkal, ezekből érdemes szemezgetni és olvasni. A hívők emellett ősi, szanszkrit nyelvű szent iratok fordításait is árusítják, amelyeket Śrīla Prabhupāda ültetett át angol nyelvre, és látott el filozófiai és gyakorlati magyarázatokkal. Ezek már mélyebb és nagyobb terjedelmű könyvek, és igen részletesen megismerhető belőlük a Kṛṣṇa-tudat filozófiája. Ilyen művek például a Bhagavad-gītā és a Srīmad-Bhāgavatam tizenkét Éneke.
2001 óta napi szinten több száz, majd több ezer adag ételt osztottunk ki a rászoruló családosoknak. Mára az Ételt az Életért munkája felfejlődött és évente 1.000.000 adag étel kerül szétosztásra ilyen módon. Nem csak meleg ebédet, kenyeret, innivalót, idénygyümölcsöt és kiegészítő tejtermékeket adunk vendégeinknek. Az ilyen jellegű akciók elsősorban a háztartással rendelkező, ám alacsony keresetű rétegeket, a kisnyugdíjasokat és a nagycsaládosokat érintik, de létminimumon élő fiatalok, pszichiátriai betegek, átmenetileg munkanélküli személyek és fedél nélkül élők is kézzelfogható segítséget kapnak. Étkeztetési programunk tehát a fedél nélkül élők segítése mellett, a lelki gondozásnak, a családsegítésnek és az idősgondozásnak is nélkülözhetetlen részét képezi.
Az ősi indiai szentírások szerint a lelki kultúra egyik alapja a tehénvédelem. A tehenek megóvása és az emberekkel szimbiózisban való együttélésük a fenntartható gazdasági modell alapja is egyben. Az ökröket apaként, a teheneket anyaként tiszteljük és védelmezzük. A tejet a legfontosabb élelmiszernek tartjuk, az ökrök ereje pedig a mezőgazdasági munka alapja. A tehénvédelem minden Krisna-hívő vallásos kötelessége. Krisna-völgyben található jelenleg Európa egyik legnagyobb tehénvédelmi központja, amelyet szanszkrit nyelven Gosalának neveznek. A 1994-ben létrehozott istállóban és a körülötte lévő fedett karámokban 30 tehén és 30 ökör ahimsa életvitelére, ellátására és védelmére van lehetőség. A tehenek évente 25 000 liter tejet adnak, amit a templomi murti-imádat során és egy, a tejfeldolgozásra szakosodott sajt-manufaktúrában használnak fel. A tehenészetből származó termékek teljeskörűen kielégítik a völgyben lakó családok igényeit. A tehenészethez tartozó 100 hektár földterületből 70 hektár legelő, 30 hektár pedig termőföld. Az ökrök évi 5000 órát dolgoznak, és részt vesznek a favágásban, a szálastakarmány betakarításban, a teher- és személyszállításban, szántóföldi munkákban, cséplésben stb.
A Kṛṣṇa-tudat központjaiban rendszeres, a védikus írások bölcsességén alapuló oktatás zajlik, ezek közül kiemelkedő a csillaghegyi épület. A lelki oktatás mellett kimagasló figyelmet kap az egészségnevelés. Főiskolánk, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jóga és teológia szakokon biztosít akkreditált, államilag elismert főiskolai diplomát (alap és mesterfokon), a templomépületben pedig lehetőség van a Kṛṣṇa-tudat etikai elveinek és gyakorlatának megismerésére is, filozófiai előadások, nyílt hétvégék, illetve bentlakásos oktatási programok formájában. A Kṛṣṇa-hívő családok gyermekei számára egyházunk védikus rendszerű általános iskolát (gurukulát) működtet. A Srí Prahláda Általános Iskola államilag elismert képzést nyújt a legifjabb Kṛṣṇa-hívők számára, a Nemzeti alaptantervben foglaltakat a gyermekek a vaiṣṇava életszemléletnek megfelelően sajátíthatják el.
A hívők számára nagyon fontos az ősi, védikus kultúra ápolása, amely szilárd keretet biztosít a hitélet gyakorlásának. A védikus kultúra legfontosabb ismérvei a tisztaság, az egyszerűség, a tudás folyamatos művelése (az élethosszig tartó tanulás és önképzés, pl. reggeli előadások és a szent iratok tanulmányozásának formájában), valamint az erőszakmentesség elvének alkalmazása, az élőlényekkel való jámbor bánásmód. Az MKTHK minden évben számos vallási ünnepséget és fesztivált rendez, amelyek minden érdeklődő számára nyitva állnak. Legismertebb ezek közül a Szekérfesztivál, amikor az ősi hagyományt felelevenítve az Úr Kṛṣṇa egy különleges formáját, az Univerzum Urát és Testvéreit egy feldíszített szekéren, ének, zene és tánc kíséretében húzzák végig a hívők Budapest belvárosában. A karneváli menet színes kulturális programmal folytatódik a Vörösmarty téren. A Kṛṣṇa-tudatú hívők a vallási ünnepek mellett különböző kulturális fesztiválok, India Napok és keleti rendezvények rendszeres résztvevői, ahol általuk megismerkedhetünk India filozófiájával, lelkiségével, tradíciójával, kezdve a templomok építészetétől, az indiai zenén és táncművészeten át, egészen a gasztronómiáig és az öltözködési szokásokig.
